Tunyogmatolcsról reggel visszaindultunk a Szamos folyó mentén. Porcsalmán jól bereggeliztünk; szalonna, töpörtyű, tejföl, pogácsa és kifli volt a menü. Reggeli után az útvonalunk a középkori templomok útja: Szamostatárfalva, Csengersima, Szamosújlak és Gyügye régi, kedves kis református templomait néztük meg az iszonyú hőségben. Szamostatárfalván egy helyi kisfiú, Szabó Dávid, Csengersimán pedig a lelkész tiszteletes-asszony, Bélbász-Szűcs Andrea voltak az idegenvezetőink. Az érdekes nevű Cégénydányádon rácsodálkoztunk a gyönyörű, de elhagyatott Kende kúriára és parkjára. A parkban levő hatalmas platánt Gyuri meg is mászta. A Szamos kb. ötven méterre folyik a kúriától, fantasztikus adottságú és hangulatú hely, kiaknázatlanul. Fehérgyarmaton át irány Mátészalka, a Szatmár múzeum. Dr. Cservenyák László múzeumigazgatóval, aki nem mellékesen a Szatmár-Beregi Pálinkarend tagja is, körbejártuk a rengeteg szekeret, kocsit, hintót, kovács-szerszámokat és sok más egyebet bemutató szépen rendben tartott tárlatot. Közben sok érdekességet hallottunk Mátészalkáról, a fény városáról, Hollywood bölcsőjéről, Szatmár fővárosáról. A bemutató végén kóstoló egy 1978-as szilvapálinkából: az illata mint az étcsokis marcipán, íze felejthetetlen. Szalkáról még átmotoroztunk Nyírbátorba, a Sárkány fürdő-, és kempingbe, mai szálláshelyünkre. Következhetett a várva várt fürdőzés, csúszdázás, pancsolás egészen zárásig. Nyolckor, a langyos esti melegben írjuk a mai beszámolót grillezés kellemes zajaival és illataival körülvéve.

Egy kis visszaemlékezés Kaskantyúra, jó szórakozást hozzá:

Volt egyszer egy Kaskantyú from P3K on Vimeo.