Pannonia 3 keréken

 Csempeszkopácsról lenéztünk a Jeli arborétumba, de mint kiderült, csak a rododendron virágzása idején, májusban és júniusban van nyitva mindennap. Egyébként sajnos csak hétvégén. Sebaj, maradt időnk Gyuri hajának és szakállának megnyírására, mert már elég dzsungelesen nézett ki, Zsuzsi volt a mesterfodrász. Megnéztük még a csempeszi Árpád-kori templomot is, ahol Gyurinak volt az esküvője pont 10 évvel ezelőtt. Uzsgyi, tovább Rumba, ahol a helyi kastély a célpontunk.  A fogyatékos gyerekek nevelőintézeteként működő Bezerédi-Széchenyi kastély gyönyörű; a legenda szerint a kertjében kincs van elásva. Sajnos nem volt időnk az aranyat megkeresni, elindultunk Sorkifaludon, Sorkikápolnán, Sorokpolányon és Nemesrempehollóson keresztül Körmendre. Igyekeztünk volna megtalálni azt a kocsmát, ahol a Pannonia 3 Keréken ötlet anno 2007-ban formálódni kezdett, de sajnos nem sikerült. Pedig valahol itt volt Körmend környékén, egy őrségi bicajtúra alkalmával. Így aztán Szarvaskend felé vettük az irányt, ahol a kocsmában éppen arról elmélkedtünk, hogy hol vesszük meg a húst az esti pörkölthöz, amikor bekanyarodott a parkolóba egy mobil-hentes. Nosza beszereztük tőle a vacsira való mintegy három és fél kiló tarját, aztán irány Nádasdon, Őrimagyarósdon és Őriszentpéteren keresztül utolsó szállásunk: Szalafő. Érkezés után egy régi ismerősünktől gyorsan megrendeltünk néhány liter tökmagolajat, pingpongoztunk egy jót a Gatter fogadóban, aztán irány a polgármester portája, ahol a polgi mamájával, Lenke nénivel dödöllét készítettünk a pörkölt mellé köretnek. Lényegében főtt krumpli rétesliszttel összerottyantva, kicsit lesütve és dinsztelt hagymába hengergetve. Fantasztikus! Savanyúságnak tökmagolajos savanyú káposzta dukált. Ez volt az utolsó esténk ezen a túrán, azt hiszem méltán ünnepeltük meg!