Elhatároztuk, hogy Tokajban nem megyünk pincébe, nem veszünk részt borkóstoláson, hanem más arcait mutatjuk be e híres kisvárosnak. A főtéren elfogyasztott fantasztikus reggeli után csaptunk egy motoros városnézést, 
majd ellátogattunk Vass Etelka festőművésznőhöz. Impresszionista stílus, tokaji ihletettség, erős színek jellemzik az alkotót. Tőle tudjuk meg, hogy Tokaj vonzza az alkotni vágyókat, írótábor, színházi projektek, számos kiállítás. 
Innen Glück Gábor meghívására egy álom hajózáson vettünk részt a Bodrogon. 6 személyes, remek kis motoros hajójával felmentünk a Zsaróig; a holtág rendkívüli szépségéről a fotók beszéljenek helyettünk. 
Innen Csabi kapitány visszakormányozta a hajót a torkolatig, ezalatt Gyuri jót napozott a hajó orrában. 
Rendkívül nyugalmas, pihentető és szemet gyönyörködtető túra végén a Tiszavirág csárdában betoltunk több tányér tokaji halászlevet, ez tulajdonképpen a szegedi halászlé pontos mása. 
Gábor ebéd után egy kis ladikozásra vitt minket, itt Gyuri volt a tutajos, általvitt minket a ladikon, de ladikon a túlpartra, 
ahol egy több százéves zsidó temető bújik meg egy hangulatos szilvafa ligetben. Na, ebből a szilvából lehet csak igazán kóser szilvapálinkát készíteni! Teljes kikapcsolásra, meditációra ihlető hely, a Tokaj környéki települések zsidó lakosságának volt ez a központi temetője, és csak vízi járművel lehetett megközelíteni. 
Kora délután búcsút vettünk Tokajtól, irány Bodrogkeresztúr, a Motormúzeum. 
Sok mindent megtudtunk itt Pannoniánk élettörténetéről, például azt is, hogy lehet hosszú ó-val és röviddel is írni, és hogy majdnem Sirály lett a neve. A P21-sel állítólag egykerekezni is lehet, hát?!
Kedves olvasónk!
Úgy döntött kis csapatunk, hogy megérdemel egy kis pihenőt és a hétvégére mindenki hazamehet pihenni, ügyet intézni. Hétfőn pedig ott folytatjuk, ahol abbahagytuk, vagyis Bodrogkeresztúrrol irány Mád és Tállya - Európa közepe! Szép hétvégét mindenkinek.
