Ma Érden a Pataki cukrászdában reggeliztünk. Babsaláta, tzatziki, articsóka, olivabogyók, friss kenyér, házi vaj, hmmmmmm… Jót beszélgettünk a két Patakival, Jánossal és Ádámmal a magyar cukrászat múltjáról, jelenéről és jövőjéről. 
Segítettünk elkészíteni majd meg is kóstoltuk az ország idei tortáját: kölestorta baracklekvárral. Búcsúzóul még kaptunk egy az üzletben nem kapható házi recept alapján készült tejszínes gyümölcsös finomságból is. Teli hassal távoztunk Tordas felé, ahol a helyi egyszemélyes rádió tulajdonosával, Vida Tóni lemez-, pontosabban vincseszter-lovassal, alias Vida Antal egykori halbiológussal 
találkoztunk. Rádiója, az egykoron kalózként üzemelő Tordas Rádió csak a község területén fogható. Na meg persze interneten, bárhol a világon. Hűs kertjében, árnyas fák alatt, némi frissítő mellett cseréltünk vele eszmét rádiózásról, halbiológiáról, valamint az étel és az élet ízesítésének 
módozatairól. A váratlanul bekopogó szomszédtól, aki olvasott rólunk a helyi lapban, kapunk egy vödör hagymát, házi paradicsomot és paprikát no meg egy oldal szalonnát az útra. Köszönjük! A hőségben továbbmotoroztunk Válra, ahol - főleg a község méreteihez képest - hatalmas templom található. Hotyi Gábor plébános mesélte el nekünk, hogy a templom dimenziói a helyi kegyúr, Ürményi József megalomániájának köszönhetőek. 
Érdekesek és kicsit szokatlanok a templomban lévő szobrok is. Válról Szent Kristóf, az utazók védőszentjének áldásával távoztunk. Irány Sukoró, ahol üdítő csobbanás után szállásunkra a Nyerítő Lovasudvarba motorozunk,
ahol a Tüskevár Gyermektábor jókedvű résztvevőivel sütünk szalonnát és kürtős kalácsot. Ciripelnek a tücskök, kellemes a meleg, bodorodik a tábortűz füstje. Megint egy élménydús napot zártunk; fáradtak vagyunk, de elégedettek.
